A táplálkozás alapjai

Az ételek összetevőinek helyes aránya alapvető az elhízás megelőzésében, illetve kezelésében.

A szénhidrátok az emberi szervezet legfőbb energiaforrásai. A szénhidrátok 1 grammjának elégetésével a szervezet 4 kcal energiához jut.

Főbb típusaik

Egyszerű szénhidrátok (cukrok)

Szőlőcukor (glukóz), mely főleg gyümölcsökben mézben található, de alkotórésze a répacukornak is.
Gyümölcscukor (fruktóz), főként gyümölcsökben található és a répacukor másik összetevője.
Tejcukor (laktóz), mely szőlőcukrot is tartalmaz és a tejtermékekben fordul elő.
Malátacukor (maltóz), mely a sörben és a malátakávéban fordul elő és szőlőcukorra bomlik le.
Répacukor (szacharóz), melynek összetevője egy glükóz és/vagy fruktóz.

Összetett szénhidrátok

Keményítő, mely teljes egészében szőlőcukorrá bomlik. Megtalálható a búzalisztben és a legtöbb pékáruban, a burgonyában, a rizsben, a kukoricában, a szójában és a hüvelyesekben és kis mértékben a zöldségekben is.
Növényi rostok: Ide tartozik  a cellulóz és a pektin, melyek az emberi szervezet számára emészthetetlen szénhidrátok, jelentőségük abban van, hogy a vastagbélben ballasztanyagként szerepelnek, a széklet formálásában és a bélműködésben alapvető a szerepük.

A növényi eredetű élelmiszerek több-kevesebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot, melyek a vércukoremelő hatása attól függ, hogy mennyi belőlük az emészthető szénhidrát.

Zsírok

A lipidek  nagy mennyiségű energiát biztosító források: 1 gramm zsír elégetésével 9 kcal (vagyis több, mint kétszer annyi, mint a fehérje és a szénhidrát esetében) szabadul fel a szervezetben. Kémiai szerkezetük egyik típusa észter, mely során zsírsavláncok kapcsolódnak alkohol típusú molekulához. Egyéb kémiai csoportok is tartoznak a zsírok családjába, például a szteránvázas molekulák és a terpének.

Az anyagcsere során központi szerepet töltenek be, hiszen az egyéb típusú tápanyagok szénlánca a kémiai folyamatok során acetil-koenzim A molekula képződésén keresztül zsírsavakká, illetve zsírsav-alkohol-észterekké alakul. A zsírok energiaraktározó szerepük miatt alapvető fontosságúak az emberi szervezetben, ezen raktározott energia könnyen felszabadítható, nincs szükség hidrátburokra.

Az egészséges táplálkozás követelményei szerint ajánlatos a szükséges zsírbevitelt 50-50%-os arányban állati és növényi zsírból fedezni.

A zsírszegény táplálkozás önmagában nem jelent megoldást a plusz kilók ellen, a szénhidrátbevitel csökkentése is szükséges, hiszen a fölöslegben bevitt szénhidrátok zsírrá alakulnak. A szénhidrátbevitel csökkentése során a szervezet első lépése mindenből glükózt előállítani, ugyanis bizonyos szervek, például az agy ebből fedezi a működéshez szükséges energiáját. A megszorítás hatására a szervezet a glikogénből próbál először glükózt előállítani, majd ha ez kimerült az aminosavakat alakítja cukorrá, melyhez az energiát a zsírsavak oxidációja fedezi. Hosszú távon ez a folyamat a szervezet fehérjeállománynak lebontását eredményezné, ennek megelőzése végett ketontestek képződnek a zsírokból, melyek a szervezet további energiaellátását fedezik.

Tehát a szénhidrátbevitel csökkentése zsírsavoxidációt fog eredményezni, így egyértelműen látható, hogy a fogyókúra kulcs nemcsak a zsírok, hanem a szénhidrátok anyagcseréjében is rejlik.

Dr. Csuth Ágnes
Vital Balance Életmód Központ