Diéta, kúrák

A Dr. Peter J. D'Adamó nevéhez fűződő elmélet lényege, hogy az AB0 vércsoportrendszer szerint különböző egyének számára meghatározott diéta folytatása, bizonyos élelmiszerek fogyasztása illetve elkerülése az egészség megőrzéséhez - illetve a sikeres fogyókúrához - vezető út.

Az AB0 terv című könyvében részletesen ismerteti ennek a hátterét, ami viszont tudományosan nem megalapozott. Alapelve szerint a táplálékokban található különféle lektinek különbözőképpen hatnak az eltérő vércsoportú emberek szervezetére. Való igaz, hogy a lektinek olyan fehérjék, melyek számos állat- és növényfajban előfordulnak, és laboratóriumi körülmények között alkalmasak hemagglutinációs (vörösvértestek kicsapásán alapuló) mérések elvégzésére.

Természetes körülmények között viszont nem kell attól tartanunk, hogy az élelmiszereink lektintartalma a vérünkkel ilyen reakcióba lépjen: az ételkészítés, hőkezelés hatására, majd az emésztés során a lektinek túlnyomó része denaturálódik, majd a többi fehérjéhez hasonlóan aminosavakra lebomlik.

Táplálékaink közül a lektinek nagyobb mennyiségben a babfélékben fordulnak elő, ezek nyersen, vagy elégtelen hőkezelés után történő fogyasztása hasmenést, hányást válthat ki. Bizonyos lektinek a bélnyálkahártyához kötődve a felszívódást gátló hatást fejthetnek ki, némelyek toxikus, gyulladáskeltő hatásúak lehetnek, s egyesek ellenállnak a főzésnek és az emésztőenzimeknek.

Néhány lektin, az ételallergénekhez hasonló módon, átjutva a bélfalon, szerepet játszhat autoimmun folyamatokban. Arra viszont semmiféle bizonyíték nincs, hogy ezek a hatások a vércsoporttal bármilyen összefüggésben lennének. A vércsoportrendszerek közül az ABO pedig csupán a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott, de közel sem az egyedüli!

Egyéb vércsoportokról

Mi a helyzet akkor az Rh és HLA antigénekkel, és a többi vércsoportrendszerrel?

Az egyes ember genetikai meghatározottságának kapcsolatát az egyes tápanyagok, élelmiszer-összetevők hatásaival a nutrigenomika tudománya vizsgálja (hasonlóan a gyógyszerhatásokat vizsgáló farmakogenomikához). Ez a tudományág viszont olyannyira gyerekcipőben jár, hogy gyakorlati alkalmazása ma még lehetetlen: egyelőre nem kaphatunk genetikai vizsgálat alapján készült diétát. Sokkal jobban járunk, ha laboreredményeink és betegségeink ismeretében kérünk a dietetikustól személyre szabott diétás tanácsot.

Például a 0-vércsoportúak számára javasolt nagy húsfogyasztás elősegítheti bizonyos daganatos, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a tejtermékek nagy részének tiltása pedig csontritkuláshoz is vezethet; míg az A-vércsoportúak számára ajánlott vegetáriánus jellegű étrend vas-, cink-, B12-vitamin tartalma elégtelen lehet.

Mivel a vércsoportokra alapozó diéta, alapvetésének megfelelően, nem is csak egy-egy kúra erejéig kívánja meg ezeket a változtatásokat, hanem életre szóló ajánlásokat fogalmaz meg, ezért különösen érdemes elővigyázatosnak lennünk vele, és ha követni akarjuk, mindenképpen kérjük ki a dietetikus véleményét.

DE OEC Dietetikai Szolgálat - Csapó Melinda