Diéta, kúrák

Vércsoport diéta

VércsoportdiétaA Dr. Peter J. D'Adamó nevéhez fűződő elmélet lényege, hogy az AB0 vércsoportrendszer szerint különböző egyének számára meghatározott diéta folytatása, bizonyos élelmiszerek fogyasztása illetve elkerülése az egészség megőrzéséhez - illetve a sikeres fogyókúrához - vezető út.

Az AB0 terv című könyvében részletesen ismerteti ennek a hátterét, ami viszont tudományosan nem megalapozott. Alapelve szerint a táplálékokban található különféle lektinek különbözőképpen hatnak az eltérő vércsoportú emberek szervezetére. Való igaz, hogy a lektinek olyan fehérjék, melyek számos állat- és növényfajban előfordulnak, és laboratóriumi körülmények között alkalmasak hemagglutinációs (vörösvértestek kicsapásán alapuló) mérések elvégzésére.

Természetes körülmények között viszont nem kell attól tartanunk, hogy az élelmiszereink lektintartalma a vérünkkel ilyen reakcióba lépjen: az ételkészítés, hőkezelés hatására, majd az emésztés során a lektinek túlnyomó része denaturálódik, majd a többi fehérjéhez hasonlóan aminosavakra lebomlik.

Táplálékaink közül a lektinek nagyobb mennyiségben a babfélékben fordulnak elő, ezek nyersen, vagy elégtelen hőkezelés után történő fogyasztása hasmenést, hányást válthat ki. Bizonyos lektinek a bélnyálkahártyához kötődve a felszívódást gátló hatást fejthetnek ki, némelyek toxikus, gyulladáskeltő hatásúak lehetnek, s egyesek ellenállnak a főzésnek és az emésztőenzimeknek.

Néhány lektin, az ételallergénekhez hasonló módon, átjutva a bélfalon, szerepet játszhat autoimmun folyamatokban. Arra viszont semmiféle bizonyíték nincs, hogy ezek a hatások a vércsoporttal bármilyen összefüggésben lennének. A vércsoportrendszerek közül az ABO pedig csupán a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott, de közel sem az egyedüli!

Egyéb vércsoportokról

Mi a helyzet akkor az Rh és HLA antigénekkel, és a többi vércsoportrendszerrel?

Az egyes ember genetikai meghatározottságának kapcsolatát az egyes tápanyagok, élelmiszer-összetevők hatásaival a nutrigenomika tudománya vizsgálja (hasonlóan a gyógyszerhatásokat vizsgáló farmakogenomikához). Ez a tudományág viszont olyannyira gyerekcipőben jár, hogy gyakorlati alkalmazása ma még lehetetlen: egyelőre nem kaphatunk genetikai vizsgálat alapján készült diétát. Sokkal jobban járunk, ha laboreredményeink és betegségeink ismeretében kérünk a dietetikustól személyre szabott diétás tanácsot.

Mi az a lektin?

A lektinek olyan fehérjék vagy fehérjeszármazékok, melyek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy megkötik a cukrokat. Ez a képességük vonatkozik a szabad cukormolekulákra, de a kötés létrejön az összetett, nagyobb molekulatömegű poliszacharidok szerkezetében található cukormaradékokkal is.

A széleskörű vizsgálatokkal tudományosan megalapozott táplálkozási ajánlásoknak viszont D'Adamó több javaslata élesen ellentmond. Gyakran meglehetősen egyoldalú táplálkozást, fontos élelmiszerek mellőzését írja elő, amely hiányállapotok kialakulását vonhatja maga után, bármilyen vércsoport esetén.

Például a 0-vércsoportúak számára javasolt nagy húsfogyasztás elősegítheti bizonyos daganatos, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a tejtermékek nagy részének tiltása pedig csontritkuláshoz is vezethet; míg az A-vércsoportúak számára ajánlott vegetáriánus jellegű étrend vas-, cink-, B12-vitamin tartalma elégtelen lehet.

Mivel a vércsoportokra alapozó diéta, alapvetésének megfelelően, nem is csak egy-egy kúra erejéig kívánja meg ezeket a változtatásokat, hanem életre szóló ajánlásokat fogalmaz meg, ezért különösen érdemes elővigyázatosnak lennünk vele, és ha követni akarjuk, mindenképpen kérjük ki a dietetikus véleményét.

DE OEC Dietetikai Szolgálat - Csapó Melinda