Testsúly és egészség

Az elhízás háttere

Az elhízás háttereAz elhízott emberek között csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben, általában régi beidegződések és pszichológiai problémák lehetnek a fő okok.

Korunk népbetegsége az elhízás, mely egyike a XXI. század egészségügyi kihívásainak. A KSH  adatai szerint a magyar lakosság 45 százaléka (!) túlsúlyos vagy elhízott. Külön elgondolkoztató, hogy ma Magyarországon minden ötödik gyermek plusz kilókkal küzd.

Ennek oka sokrétű, megváltoztak a táplálkozási szokások, egyre többet és egyre kalóriadúsabb ételeket fogyasztunk, miközben egyre mozgásszegényebben élünk. A fogyást különböző, gyakran igen drága kúráktól, külső segítségtől várjuk, miközben életmódunkon nem szeretnénk változtatni, nem csoda, hogy a fogyókúrák eredménye fél év múlva már alig látható.

Az elhízásban szerepet játszik a túlfeszített napi munkarend, ahol az egész napi ülőmunka után este inkább lerogyunk a tévé elé, a stresszt kalóriadús étkezésekkel próbáljuk oldani, és a testedzést hagyjuk ki legelőször zsúfolt napi rendünkből. Másrészt sem időnk, sem energiánk nincs otthon egészséges ételeket készíteni, a rossz táplálkozási szokásokat pedig óhatatlanul mintaként adjuk tovább gyermekeinknek is.

Az elhízás nem csak esztétikai probléma

A súlyfelesleg számos, súlyos betegség komoly rizikófaktora, a kövérség gyakori szövődménye a magas vérnyomás, a II-es típusú cukorbetegség, mely gyakran már gyermekkorban megjelenhet, érrendszeri szövődményeket, vese-, látáskárosodást okozva. Emellett felboríthatja a hormonháztartás működését is. A megnövekedett testtömeg erősen megterheli az ízületeket, később komoly ízületi fájdalmakat, mozgási nehezítettséget okozva.

Gyakran védekeznek a szülők illetve az elhízott emberek genetikai okokra hivatkozva, és gyakran vitathatatlanul családtagjaik is súlyproblémákkal küszködnek. Azonban ennek sokkal inkább a rögzült, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód az oka, az elhízott emberek között arányaiban csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben (pl. Down-kór, pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés).

Az elhízás pszichológiai háttere

Mikor beszélünk elhízásról?
  • BMI: Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
    Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén beszélhetünk.
  • Derék-csípő hányados: Az elhízás típusának meghatározásában komoly segítség a derék (köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) és a csípő körfogat arányának értéke (derék körfogat osztva a csípő körfogat értékével), ugyanis a centrális típusú elhízás egészségügyi kockázata jelentős mértékben fokozott. Ilyen, centrális típusú elhízásról beszélünk, ha a fenti hányados értéke nők esetén meghaladja a 0,85-öt, férfiaknál a 0,9-et.
  • Bőrredő: Főként gyermekeknél alkalmazzák a bőrredő mérést, melynek során 5 ponton mérik a bőrredő vastagságát és tapasztalati képlettel számolják a testzsír mennyiségét.
  • CT, MR: Testzsír mértékének meghatározására elvileg a CT vagy MR vizsgálat is alkalmas.
A test és a lélek szoros egységet alkot, a táplálkozás komoly örömforrás is lehet. Testünk pillanatnyi állapota sokat elárul lelkünk állapotáról. Ha szeretjük önmagunkat, jóban vagyunk magunkkal, akkor igyekszünk testünket megfelelő minőségű és mennyiségű étellel ellátni, sőt a testmozgás örömeit is megadjuk magunknak.

Az elhízás, a plusz kilók gyakran védekezést jelentenek. Ismert, hogy minél testesebb valaki, annál félelmetesebb, ezért gyakran a kisebbrendűségi komplexusok kompenzálását is szolgálja a hízás. Nőknél gyakori, hogy a nőiességgel, annak megélésével kapcsolatos problémák miatt növesztenek úgynevezett "védőhájt".

Gyakran a stressz, lelki problémák oldására használják az emberek az evést. Falatozás közben ugyanis képletesen megesszük az undok főnököt, a goromba szomszédot, de saját félelmeinket, sőt ki nem élt agresszivitásunkat is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos emberek kedvesebbek, kevésbé tűnnek agresszívnak, holott gyakran csak arról van szó, hogy elfojtják indulataikat, szorongásaikat, evéssel kompenzálnak.

Az evés azonban csak rövid idejű jóérzést és megkönnyebbülést okoz. Valójában a túlsúly tovább növeli lelki gondjainkat. A duci gyerekeket gyakran csúfolják társaik, nehezebben tudnak beilleszkedni, magukat ügyetlenebbnek, szerencsétlenebbnek élik meg. Későbbi életkorban munkahely találási és párkapcsolati problémákat, komoly kisebbrendűségi érzéseket okozhat a jelentős túlsúly. Duci embertársunk visszahúzódóvá válik, egyre inkább csak az evésben leli örömét. Így az ördögi kör bezárul.

Ezért is fontos, hogy a fogyás inkább életmódváltással, szükség esetén pszichológusi segítség igénybevételével történjen, és ne váljon fogyókúrák sikertelen sorozatává. Könnyebben gyógyul a testünk, nyerjük vissza ideális súlyunkat, ha szembenézünk a problémáinkkal, felvállaljuk az érzelmeinket, indulatainkat, nem akarunk mások elvárásainak görcsösen megfelelni, illetve a feszültség levezetésének sikerül más, egészségesebb módját (pl. sport, beszélgetés, jóga) megtalálni.

A fogyás élettana

A fogyás az energia egyensúlytól függ, akkor fogyunk, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasznál testünk a működéséhez. A zsír lerakódása akkor indul be, ha a szükségesnél több kalória jut a szervezetünkbe. Szénhidrátok fogyasztását követően megemelkedik a vér glükóz szintje, mely inzulin kibocsátást provokál. Az inzulin aktiválja azokat az enzimeket, melyek a cukrot zsírsavvá alakítják át. A zsírsavak felvétele a zsírszövetbe a lipoprotein lipáz hatására történik meg. Ennek aktivitása testtájanként eltérő, ennek köszönhetőek az eltérő hízásformák.

Amennyiben ismét energiára van szüksége a szervezetünknek, akkor különböző hormonok (glukagon, katekolaminok, növekedési hormon) hatására megindul a zsírszövet lebontása (lipolízis). Szabad zsírsavak és glicerin jut a keringésbe a zsírszövetből. Ha nem használódnak fel, akkor ismét raktározásra kerülnek. Ezért mondhatjuk, hogy a zsírszövet lebontása kétlépcsős folyamat, a véráramba kerülő zsírsavakat el is kell használni.

A sikeres diéta alapja a kalória felhasználás mértékének növelése. A rendszeres testmozgás nem csak közvetlenül égeti a zsírt, de magának az izomtömegnek a növekedése is több kalóriát igényel. Azaz az izomszövet nyugalmi energia igénye jelentősen meghaladja a zsírszövetét, az alap kalóriaforgalom kb. negyedét adja a nyugvó izomtömeg.

WEBBeteg − Dr. Dinya Zoltán