Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több – sok esetben igen súlyos következménnyel járó  betegséggel találhatja magát szemben. Szövődmények.

 Magas vérnyomás

Ahogy a testtömeg nő, elsősorban a zsírszövet szaporodik fel. Hasonlóan a szervezet többi részéhez, ez a szövet is oxigént és tápanyagdús vért igényel. Ahogy az oxigén és a tápanyagigény nő, a szervezetben keringő vér mennyisége szintén nő. Minél nagyobb mennyiségű vér kell az artériákon (verőereken) keresztül naponta keringetni, annál nagyobb az artériák falára nehezedő nyomás. Testtömeg növekedése általában a vér inzulin szintjét is megemeli (ennek súlyos fokán beszélünk a 2-es típusú diabéteszről). Az inzulinszint emelkedése megvastagítja az erek, különösen a verőerek falát, ami szintén vérnyomásemelő hatású.

Cukorbetegség

Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség egyik vezető oka. A szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi szervezetét az inzulinnal szemben, így a cukor – nem tudván belépni a sejtekbe – a vérben marad, vagyis magasabb lesz a vércukorszint. A megemelkedett vércukorszint számos negatív következménnyel jár, tovább rontva az Ön állapotát.

A vérzsír-szint kóros átrendeződése

Az elhízás alma típusa (előbb vagy utóbb) magas vérzsír-szinttel és koleszterin-szinttel párosul akkor is, ha egyébként egészségesnek tartott élelmiszereket fogyaszt (viszont többet, mint amennyire szüksége van). Amennyiben nem csak a táplálék mennyiségét, hanem a minőségét sem választja meg helyesen, és a táplálék sok telített zsírt és koleszterint tartalmaz (túl sok zsíros hús, zsírban, margarinban sült étel), az tovább rontja a helyzetet. A legtöbb élelmiszerben, illetve a szervezetben a zsír trigliceridek formájában található meg. Idővel a kedvezőtlen vérzsír összetétel (diszlipidémia) érelmeszesedéshez vezet. Az érelmeszesedés következtében koszorúér betegség, illetve stroke (szélütés, gutaütés) alakulhat ki.

Koszorúér betegség

A szívet ellátó artériák (koszorúerek) falában lerakódó zsíros, majd elmeszesedő plakkok (lerakódások) eredményezik, amelyeken véralvadék is kiválik. Az idő előrehaladtával a plakkok beszűkítik a szívet ellátó ereket, ezáltal kevesebb vér látja el az oxigénigényes szívizmot. A szív csökkent vérellátása mellkasi fájdalmat, anginát okoz. Ha egy beszűkült artériában vérrög (trombus) képződik, vagy egy máshonnan jövő vérrög (tromboembolus) megakad, akkor az adott ér által ellátott szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz (a szívizom elhalása a rossz vérkeringés miatt) vezet.

Stroke

Az elhízáshoz kapcsolódó érelmeszesedés megjelenik az agyat ellátó artériákban is. Ha egy beszűkült ér által ellátott agyterület nem kap elég oxigént és tápanyagot, az stroke-ot eredményez (bár ritkán nevezik így, a stroke agyi infarktusnak tekinthető). Ha valaki elhízott, nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának.

Oszteoartritisz

Az oszteoartritisz csont- és ízületi gyulladást jelent, vagyis egy mozgásszervi betegség, ami gyakran érinti a térdeket, a csípőt és a gerincet. A nagyobb testtömeg nagyobb terhelésnek teszi ki a gyulladt ízületeket, károsítja az ízületi felszíneket burkoló porcot, ezáltal fokozza az ízületi fájdalmat és a merevséget.

Alvási apnoé

Ez veszélyes kórállapot, a beteg álmában időről időre abbahagyja a légzést, két apnoé között viszont feltűnően hangosan horkol. Az alvás során a felső légutak (a garat szintjében) elzáródnak, súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez és nappali fáradtsághoz vezet. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg túlsúlyos.

Daganat

Számos daganattípust hoztak kapcsolatba az elhízással. Többek között a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, a vese, a mell, és a prosztata daganatát. Szerencsére ez a kockázatnövekedés nem túl nagy.

A máj zsíros elfajulása

Amikor az ember elhízik, a zsír a májban is felszaporodik. Extrém fokú elhízás már működésében is zavarja a májat, sőt évtizedek alatt májcirózis (májzsugor) is kialakulhat mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is.

Ahogy a zsír felszaporodik, egyre inkább elveszi a teret más szövetektől, szervektől. A kövér emberek kevésbé tudnak kényelmes testhelyzetet felvenni, rosszabbul mozognak, hamarabb kifulladnak, mint nem elhízott társaik. A lábak, a hát, az ízületek és az izmok túlterheltek, könnyebben megfájdulnak. A túlsúlyos vagy elhízott emberek emellett fokozott pszichés stressznek is ki vannak téve.

Epehólyag betegség

Mivel az elhízott egyének vér-koleszterinszintje rendszerint magasabb, kövér embereknél nagyobb a koleszterin-epekövek kialakulásának kockázata. A túl gyors fogyás – pl. több mint másfél kiló hetente – fokozhatja a koleszterinkövek kialakulásának veszélyét.

Fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák

A zsírszövet a többi szövethez képest (kivéve a májat) fokozott mértékben bontja a szexhormonokat, ezzel csökkenti a fogamzóképességet mind férfiak, mind nők esetében. Az elhízás gesztációs (terhességi) diabéteszhez és más rendellenességhez vezethet terhesség során, de fokozza a születési rendellenességeket is.

WEBBeteg