A fogyókúra során alapvető különbségek vannak a nemek között. Egyrészt nők esetében más az ideális derék/csípő arány, más a test zsírszázaléka, de van még egy nagy különbség: különböző a motiváció és a cél is.
A fogyókúrára jelentkező páciensek döntő többsége a nők közül kerül ki, a hölgyek már kisebb túlsúly esetén is nagyobb motivációval kezdenek a fogyókúrába, jobban számít a fogyókúrából származó alakváltozás, mint az egyéb egészségügyi előnyök. A férfiak esetében a fogyókúra az esetek elenyésző százalékában történik hiúsági okok miatt, gyakran az előforduló társbetegségek, a mozgásnál jelentkező fizikális nehézségek miatt kezdenek fogyókúrázni.
A legjellemzőbb elhízási típus férfiaknál a hastájéki elhízás, nőknél a csípő tájéki elhízás. Szomorú hír a férfiaknak, hogy az ő esetükben nagyobb mennyiségű zsigeri zsírlerakódással kell számolni, mely fontos rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegsége kialakulásában.
Mi az a metabolikus szindróma? |
A metabolikus szindróma egy olyan állapot, amelyre hastájéki elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel jellemző. Ezen kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések (infarktus, stroke, érelmeszesedés, koszorúér-betegség, trombózis) és elhalálozások, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. |
Sajnos a pocak még napjainkban is a férfiúi dicsőség egyik jelképe, sokan gondolják úgy, hogy egy bizonyos kor után a férfinak „illik” pocakot növeszteni, sőt ez a dicsőségévé is válik, ezzel szemben nem hallunk sehol arról, hogy milyen tiszteletre méltó a női túlsúly vagy pocak. A férfiak esetében pedig igen fontos lenne odafigyelni a fokozott szív- és érrendszeri kockázatra, sajnos kevés férfi van tisztában azzal, hogy mennyire számít a haskörfogat a metabolikus betegségek kialakulásánál. A hazai felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos; minden negyedik felnőtt elhízott. Különösen súlyosan esik a latba a hasi elhízás (a metabolikus szindróma vezéreleme), amely (férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm haskörfogat felett nagymértékben, de már 94/80 cm felett is!) növeli mind a kardiovaszkuláris betegségek, mind a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.
Sajnos napjainkban Magyarország “előnyös” helyet foglal el a szív- és érrendszeri, a daganatos és számos egyéb metabolikus betegség terén mind a betegek számát illetően, mind a halálozásban. A genetikai faktorokat nem tudjuk megváltoztatni, de a többi jelentős szereppel bíró befolyásolható faktort igen. Ezek közé tartoznak a lipidparaméterek, a haskörfogat, a testsúly, a BMI, a húgysavszint, a vércukorszint, mely jól beállított étrend és terápia esetén szintén nem kell, hogy rizikófaktorként szerepeljen. Ezen értékek mind befolyásolhatóak az életmóddal és a táplálkozással. Az életmódváltás hosszú távon jobb megoldás, mint a gyógyszerszedés a fő rizikófaktorok (magas vérzsírszintek, magas húgysavszint, magas vércukor, stb.) korrigálása céljából, hiszen nem kell mellékhatásokkal számolni, nem kerül pénzbe és csak nyerhetünk vele.
A személyre szabott fogyókúra a legideálisabb mindenki számára. A legtanácsosabb táplálkozástudományban jártas orvos segítségét kérni, aki a táplálkozási, mozgásra vonatkozó tanácsok mellett, a pszichés vezetést is vállalja, illetve bizonyos esetekben gyógyszeres segítséget is szükséges igénybe venni.
Dr. Boros Miklós
Vital Balance Életmódközpont
