Az elhízás korunk népbetegségévé vált. Szakirodalmi adatok szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik.
Csak Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több, mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. A túlsúly és az elhízás problematikája a magyar lakosság 60 százalékát közvetlenül érinti, azonban annak gazdasági és szociális következményei az egész társadalmat sújtják.
Miért nem sikerül orvosi segítség nélkül tartósan lefogyni? A jojo-effektus élettani és biokémiai hátteréről
A fogyókúra sokak szemében bagatell dolognak tűnik, pedig nem egyenlő a” kevesebbet eszünk, lefogyunk” elvvel. A fogyókúra sajnos sok esetben éppen emiatt az elbagatellizálás miatt nem hatékony. A táplálkozástudományban járatlan fogyókúrázók legtöbbször jojo-effektus révén egyre nagyobb túlsúllyal számolnak a hőn áhított fogyással szemben. Ennek oka az emberi szervezet élettanában és biokémiájában keresendő.
Pár évszázaddal korábban is ritkaságnak számított a bőséges ételkínálat. Eleink ritkán jutottak finom falatokhoz, sokszor kellett nélkülözniük. Épp ezért a szervezetünk úgy alakult ki, hogy a nagy éhezések alatt takaréklángra kapcsolt, visszavett az anyagcsere sebességéből, majd ha volt mit enni, erőn felül próbált raktározni, hisz nem tudta, mikor kerül elő megint valami eleség. Ez az ételkínálat igencsak megváltozott a modern időkben, de a szervezetünk működése alapvetően nem változott meg. Mi ennek a következménye?
Ha hosszabb időn át éhezünk – azaz fogyókúrázunk- a szervezet takarékra kapcsol. Ha táplálékhoz jutunk a fogyókúra után, fokozottabban raktározunk, tehát ha visszatérünk a normál kalóriájú étrendhez, hízunk.
Hogyan előzhető meg a jojo-effektus?
A lényeg a mértékletes fogyásban és az anyagcsere fokozatos átalakulásában rejlik. Havi 4-5 kg esetén a szervezet tudja „tartani a tempót”, nem kapcsol takarékos üzemmódba. Ez a mértékletesség orvosi ellenőrzés mellett érhető el a legkönnyebben. Az orvos tudja a fogyás ütemét folyamatosan monitorozni, és ha szükségesnek ítéli meg, változtat a programon és az anyagcserét lassan alakítja át. Ezzel a hirtelen fogyás és a jojo-effektus is kiküszöbölhetővé válik.
A testmozgás és az orvosi kontroll
Hogyan segíthet a dietetikus? |
A dietetikus segít a betegeknek, a betegségüknek megfelelő diéta kialakításában, az egészségeseknek az egészségük megőrzésében, túlsúlyosoknak az egészséges fogyókúra kialakításában. A dietetikus a tanácsadáson túl nyomon követi a beteg diétájának alakulását, segít a felmerülő diétával kapcsolatos problémák megoldásában. Ha szükséges kapcsolatot tart fent a beteg kezelőorvosával. |
Gyakran csak akkor indul be megfelelő mértékben a fogyás, ha mellette sporttal is égetjük a kalóriákat. A sportolást is csak nagy elővigyázattal szabad elkezdeni, sok esetben a hirtelen terhelés szövődményeket okozhat, pl. szívbetegségek, mozgásszervrendszeri betegségek esetében. Sokszor van szükség az aktív sportot megelőzően orvosi kivizsgálásra, illetve a mérték orvosi ellenőrzésére.
Melyek az orvosi ellenőrzés nélkül zajló fogyókúrának a veszélyei?
Speciális esetekben az átlagosnál is fokozottabb orvosi követés szükséges: gyermekek, idősek, cukorbetegek, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőek, extrém túlsúlyosak, pajzsmirigy- és egyéb hormonális betegségekben szenvedőek, szoptatós kismamák, pszichés labilitás esetében. A fogyókúra során megváltozik a gyógyszermetabolizmus és a dózisigény, ennek követése és a szükséges dózismódosítás elvégzése szintén orvosi feladat. A helytelenül megállapított dózis komoly egészségkárosító hatásokat okozhat.
A fogyókúra során legideálisabb, ha orvosi segítséget kér a fogyókúrázó, megelőzve ezzel a fent említett veszélyeket és garantálva a fogyókúra sikerességét.
Dr. Boros Miklós
Vital Balance Életmód Központ
