Testsúly és egészség

Testsúly és egészségTöbb módszer létezik, amelyek segítségével megállapítható az elhízás ténye, illetve annak mértéke. Az elmúlt időszakban egyre inkább elfogadottá vált, hogy a BMI jó jelzőmódszer az elhízottság mértékének meghatározására.

Ugyanakkor az optimális testsúlyú személyek vagy a csak kis mértékben elhízott páciensek körében olyan érzékenyebb mérőmódszerek bevezetése lenne célszerű, amelyek segítségével megállapítható a kisfokú, sok esetben rejtett elhízás által okozott, gyakran az orvos számára rutinszerűen nem megállapítható zavarok.

Miért fontos az elhízás mértékének és formájának meghatározása?

Az anyagcsere kismértékű kisiklásának korai felismerésével a prevenció eszközei hatványozottabban vethetők be. A hasi elhízás a generalizált túlsúlynál fokozottabb kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek valamint az anyagcserezavarok kialakulásának szempontjából. A hasi tájékra lokalizálódó elhízás mértékére a haskörfogat illetve a derék-csípő arány enged következtetni. Kevésbé alkalmazott módszer (valószínűleg a műszerigény által támasztott anyagi vonzat miatt) a testösszetétel százalékos arányának kifejezése, más szóval a testzsírszázalék mérése.

Hogyan működik a testzsírszázalék mérése?

Az eljárást nevezik bioelektromos impedancia analízisnek is, az alkalmazott technika után. Az eszköz egy testtömeg mérésére szolgáló egyszerű mérleg és egy fitness eszköz keverékéhez hasonlít. A gépre ráállva a műszer nagyon gyenge erősségű elektromos áramot bocsát ki a talpaktól a kezek irányába. A műszer érzékelőinek segítségével meghatározza a test elektromos ellenállását (impedanciáját). Az impedanciából lehet következtetni a szervezetben akár rejtetten felhalmozott zsírszövet mennyiségére.

Mivel a víz sokkal jobban vezeti az elektromos áramot, mint a zsírszövet, az ellenállás mértékéből hozzávetőlegesen meg lehet becsülni a test összetételének víz:zsír arányát. A vizsgálati eredmények hitelességének korlátját a test víztartalmának változása jelenti.

A zsírszövet működése

Mi az a BMI?

Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén beszélhetünk.

A zsírszövet maga is aktívan részt vesz a szervezet anyagcseréjének szabályozásában. Adipokineknek nevezzük azokat a zsírszövet által termelt hormonszerű fehérjéket, melyek endokrin aktivitással bírnak. Ebbe a csoportba tartozik a leptin és a rezisztin, melyek vérbeni koncentrációját laboratóriumi körülmények között lehet meghatározni. A leptinnek bizonyítottan szerepe van a cukorbetegség talaját képező inzulinrezisztencia kialakításában, így az energiafelvétel-és leadás szabályozásában. A szérum leptin koncentrációja egyenes arányosságot mutat az inzulinrezisztenciával, a BMI és a testzsír mennyiségének értékével. A rezisztin nevű molekula szintén a zsírsejtek terméke, melyről azt feltételezik, hogy az elhízás következtében kialakuló inzulinrezisztencia egyik eleme. A rezisztinről eddig még nem sikerült az összefüggést egyértelműen kimutatni, de az ez irányú vizsgálatok napjaink egyik jelentős fejlődéssel kecsegtető tudományterületét jelentik.

Az ellentmondásos eredmények biokémiai alapja az a tény lehet, hogy a rezisztin különböző izoformákban kering a vérben, melyek a mai napig nem karakterizáltak teljességgel.

BMI, haskörfogat, testzsírszázalék - mi a cél?

Általánosan elfogadott tény, hogy a BMI, a haskörfogat és a viscerális elhízás mértéke szoros kapcsolatban áll egymással csakúgy, mint a szérum leptin szintje.
A közeljövő egyik nagy orvostudományi kutatási célja, hogy az elhízás mind nyilvánvaló, mind rejtett formájának minél hamarabbi előrejelzésére szolgáló mutatók mellett az anyagcsere kisiklásának egyre korábbi és pontosabb előrejelzését tegyék lehetővé, akár új módszerek kidolgozásával is.

WEBBeteg − Dr. Kónya Judit