A szétválasztó diétát népszerűsítők szerint emésztésünk akkor a leghatékonyabb, ha gyomrunknak egyszerre csak egy típusú élelmiszer emésztésével kell foglalkoznia: a fehérjék emésztése ugyanis savas, míg a szénhidrátok emésztése lúgos közeget igényel. Állításuk szerint az együtt fogyasztott növényi és állati élelmiszerek hatására termelődő savas és lúgos emésztőnedvek egymást semlegesítik, így az ételek nem emésztődnek meg, hanem rothadásnak indulnak.
Ezek szerint a szervezet hol savas, hol lúgos emésztőnedveket választana el? Hogy is van ez valójában? Igaz, hogy az egyes emésztőenzimek csak meghatározott pH-jú közegben működnek: a tápcsatornának ennek megfelelően meg is vannak a jellemző vegyhatású szakaszai, ahol a különböző lebontó folyamatok számára ideális a közeg. Szerencsénkre, mondhatjuk, hiszen a legtöbb élelmiszerben vegyesen fordulnak elő a fehérjék, szénhidrátok és zsírok is.
A testkontroll diéta szerzőpárosa nemcsak a tápanyagokat, hanem a napot is megpróbálja felosztani: a “táplálékfelvevő időszak” 12-20 óra, a “beépülési időszak” 20-04 óra, a “kiválasztás időszaka” 04-12 óra közé esik. A “kiválasztási időszak” alatt csak friss gyümölcs, gyümölcslé fogyasztása megengedhető. Ez több szempontból is ellentmond azonban a tudományos kutatásoknak: A kora délelőtti órákban ugyanis a gyümölcslevek gyorsan felszívódó szénhidráttartalma fokozott inzulin-elválasztást igényel, így éppen ez az, ami megterhelheti a szervezetet. Sokkal kedvezőbb reggelire teljes őrlésű gabonafélét, komplett fehérjéket és zöldséget vagy gyümölcsöt egyaránt tartalmazó, tápanyagokban gazdag reggelit fogyasztani. Az anyagcsere ilyenfajta napi szakaszolásának szintén semmiféle tudományos alapja nincs. Az említett folyamatok egyidejűleg működnek a szervezetben, a ciklust jelentősen csak az alvás befolyásolja.
Az ételek szétválasztásának indoklásától már csak egy jókora logikai bukfenc kell, hogy eljussunk addig, hogy fogyókúraként alkalmazzuk ezt a diétát: a fentiek szerint a szénhidrát-, illetve fehérjetartalmú ételek szétválasztása – ezáltal jobb emésztése és hasznosulása – fogyáshoz vezetne?
A testkontroll diéta megalkotói szerint az emésztés rengeteg energiát igényel, s még többet, ha a fehérjék és szénhidrátok egyszerre kerülnek a szervezetbe: így nem marad energia a méregtelenítésre. A valóság ennek a szöges ellentéte: a fehérjék beépüléséhez egyidejűleg szükséges a szénhidrátok által szolgáltatott energia, és a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök magnézium és B-vitamin tartalma. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, a bevitt fehérje nagyobb részéből a szervezet energiát próbál nyerni – “méreganyagok” keletkezése kíséretében, melyeket ki kell választani. Hasonlóképpen, a húsok vastartalmának felszívódását segíti a zöldségek, gyümölcsök C-vitamin tartalma.
A diéta kapcsán alig esik szó a zsírokról, noha ezek szerepe a legfontosabb az elhízás kialakulásában. A szétválasztó fogyókúra eredményessége elsősorban annak tudható be, hogy az elfogyasztott táplálék 70%-át magas víztartalmú (zöldség, gyümölcs) élelmiszerekből tartják kívánatosnak összeállítani.
Súlyos hiba a testkontroll rendszerben, hogy alapvető táplálékunkat, a tejet az emberi táplálkozásban nemkívánatosnak ítéli, valamint a folyadékpótlásra legideálisabbnak a desztillált vizet tartja. A ma fellelhető divatos szétválasztó diétán alapuló irányzatok ezektől az elvektől azonban már gyakran eltérnek.
Mivel az egész rendszer szakmailag nemcsak megalapozatlan, de hibás is, nélkülözi az alapvető egészségügyi háttérismereteket, ezért óva intünk mindenkit attól, hogy vakon kövesse ezeket az előírásokat. Egy ilyen kúra könnyen vezethet a cink, a kalcium, vas, B12, D-vitamin és a riboflavin hiányos beviteléhez, az anyagcsere-folyamatok felborulásához.
DE OEC Dietetikai Szolgálat − Csapó Melinda
