A közhiedelem szerint csak a zsírbevitelből alakul ki raktározott zsír az emberi szervezetben. Ez nem így van. A zsír egy univerzális raktározó anyag az állatvilágban, így az emberi szervezet is így alakult ki az evolúció során.
Miért pont a zsír? Mert a tárolásához nincs szükség hidrátburokra, azaz vízre, könnyen nagy mennyiségű energia szabadul fel belőle, könnyen mobilizálható.
A zsír abból a szempontból is univerzális raktározó anyag, mert a fehérjék, a szénhidrátok is könnyen át tudnak zsírrá alakulni, amennyiben feleslegben kerülnek a szervezetbe . A közös pont az úgynevezett Ac-CoA (acetil-koenzim A), mely a zsírok, a fehérjék és a szénhidrátok lebontásánál is létrejön és a későbbiekben, ezen Ac-CoA molekulák összekapcsolódásából a későbbiekben zsírsavak, majd azokból zsírsavészterek képződnek.
A zsírbontás
A fogyókúra során a szervezet úgy reagál az energiabevitel csökkentésére, hogy elsősorban állandó szinten akarja tartani a vércukrot, ezért azt próbálja minden áron, más anyagokból pótolni. Ennek egyik módja az, hogy bizonyos sejtekben a glükóz csak részlegesen bomlik le, ilyen például a vörösvértest, vagy a bőr és a kötőszövet egyes sejtjei, illetve bizonyos típusú izomsejtek. A glükóz lebomlásából származó anyagok a májba kerülnek, és a máj glükózt szintetizál belőlük, ez a glukoneogenezis, vagy glükóz-újraképződés folyamata. A folyamat energiaigénye nagy. Az energiát a zsírszövetből felszabaduló, a májban oxidálódó zsírsavak biztosítják.
A másik mód az, amikor aminosavakból képződik glükóz, az aminosavakhoz azonban a fehérjéket le kell bontani, vagyis ilyenkor, éhezésben fehérjebontás indul meg. Ez a folyamat azonban nem tartható fenn hosszú ideig, mert akkor a szervezetnek le kellene bontania saját izomfehérjéi nagy részét.
Az alternatív stratégia az, hogy a máj hosszú éhezésben a zsírsavakból ún. ketontesteket szintetizál, melyek alternatívát jelentenek a glükózzal szemben. A ketontestekkel az agy energiaellátásában ki lehet váltani a glükózt, és így az éhezés hónapokon át tarthat. Súlyt csakis úgy veszíthetünk, hogy kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk. A kevesebb kalória azt jelenti, hogy a szervezet tartalékaiból kell, hogy fedezze az energiakülönbséget. Valódi fogyást a zsírszövet mennyiségének csökkenése jelent. Ha csökkentjük a szénhidrátbevitelt, a szervezetnek aminosavakból kell glükózt szintetizálnia, ami energiaigényes folyamat, és a zsírégetésből felszabaduló energia terhére lehet megoldani. Ilyenkor azonban olyan mennyiségű fehérjét kell bevinni, hogy a súlyvesztés ne járjon az izomszövet tömegének csökkenésével!
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy zsírbontás csak a kalóriabevitel csökkentése és szénhidrátmegszorítás mellett lehetséges, de emellett fontos odafigyelni a megfelelő fehérjebevitelre, mert ez fedezi az aminosavakat, melyekből glükóz keletkezhet a zsírsavbontásból származó energia felhasználásával. Mellette a fizikai aktivitás „katalizálja” a folyamatot, enélkül a zsírbontás nehezebben indul be.
Dr. Boros Miklós
Vital Balance Életmód Központ
